A németországi hasmenésjárvány Magyarországon is érezhető mértékben visszavetette az emberek zöldségek és gyümölcsök iránti bizalmát.

A német hatóságok első körben a spanyol uborkát kiáltották ki a véres hasmenés okozójának, végül ezen állításukat bizonyítani nem tudták. Ezután a hírek egy Hamburgtól délre eső mezőgazdasági üzemből származó csíráról szóltak, amivel kapcsolatban szintén nem sikerült bizonyítékokat felvonultatni. Ettől függetlenül óvatosságra intenek mindenkit, aki uborkát, paradicsomot vagy salátát fogyaszt. Továbbra sem biztos semmi, azt leszámítva, hogy járvány van, amely halálos áldozatokat is követel.

A közelmúltban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapest egyik piacán a sajtó jelenlétében egy zöldséges standon uborkát vásárolt és evett belőle – ezzel is demonstrálva, hogy a magyar zöldség és gyümölcs biztonsággal fogyasztható. Az más kérdés, hogy mennyire mérvadó a magyar ember számára az, ha a miniszter nyilvánosan zöldséget kóstol a piacon…

Közben Oroszország megtiltotta az Európai Unióból származó zöldségek importját. A magyar zöldségkivitel 10-15%-a irányul Oroszországra. Macedóniában pedig 250 tonna uborkát égettek el a kertészek és zöldségtermesztők, mert a járvány miatt nem tudták kiszállítani az európai piacra terményeiket, vagyis a nyakukon maradt. Sokan bírálják a német hatóságokat, s az elhamarkodott bejelentéseket is, amelyek nyomán heti 300 millió eurós kár éri a német és a spanyol gazdákat.  A magyar vidékfejlesztési miniszter szerint  több tízmillió forintra is rúghat a kár a zöldségtermesztésben.

Romániában - az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság  engedélyével  -  kórházakban és idősek otthonaiban osztották szét ingyen az exportra szánt uborkát, miután nem tudták kivinni a határon túli piacokra.

A pánik minket is elért. Békéscsabán nemrég ingyen osztogatták a termelők az uborkát, mert eladni nem tudják, a bizalmat viszont szeretnék visszaszerezni a fogyasztók körében. Többen szeretnék, ha a tonnaszám szemétbe kerülő termést meg lehetne menteni, s vannak helyek, ahol ingyen felajánlanák azt a közétkeztetésnek, iskoláknak, óvodáknak, kórházaknak, bármilyen intézménynek, ahol fel tudnák használni…

A Németországból induló hasmenésjárvány számos kérdést felvet, egyre többen válnak bizalmatlanná egyre több termékkel szemben itthon is. 

Ossza meg Ön is véleményét a témában!

Ebéd nélkül maradt összesen mintegy kétszázhatvan gyermek egy iskolában és két óvodában  e héttől (2011. április 15.)Baranya megyében, mert a konyhát üzemeltető, több mint 7,5 millió forintos tartozást felhalmozó egyházasharaszti iskola már nem tudja kifizetni a beszállítókat – írja Figyelőnet.hu.

A helyi általános iskolában és óvodában, valamint a szomszédos Siklósnagyfalu óvodájában napok óta nem kapnak meleg ételt a gyerekek. Az iskolások 99 százaléka roma, többségük eddig is csak itt kapott főtt ételt. „Most, hogy már ez is megszűnt, félő, hogy egyre több gyerek marad majd inkább otthon” - fogalmazott Vida Dezső, Egyházasharaszti független polgármestere. A mintegy kétszázhatvan gyerek ellátását biztosító oktatási intézmény több mint 7,5 millió forintos tartozást halmozott fel az elmúlt időszakban, így már a beszállítókat sem tudják kifizetni.

A polgármester kiemelte: ez nem az oktatási intézmény hibája, egyszerűen a csökkentett normatívából és a megemelkedett költségekből már nem tudott gazdálkodni az iskola. Emellett a siklósnagyfalui önkormányzat is 4 millió forinttal tartozik nekik - tette hozzá. A polgármester csütörtökön 30 adag meleg ételt szállított Beremendről Egyházasharasztiba, hogy legalább a település óvodásai kapjanak enni. Mint mondta, szeretné, ha pénteken is sikerülne hasonlóképpen megoldani az ő étkeztetésüket. Azt, hogy jövő héttől hogyan kapnak enni a gyerekek, egyelőre nem tudta megmondani.

Az iskola már februárban jelezte a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, hogy segítségre szorul, de csak egy elutasító levelet kaptak a tárcától. A túlélésért küzdő egyházasharaszti önkormányzat sem tud segíteni az iskolának, Vida Dezső szerint egy-két hónapon belül nekik is komoly finanszírozási problémáik lesznek. Az elmúlt hetekben már két alkalmazottól, egy pénztárostól és könyvelőtől is meg kellett válnia a polgármesteri hivatalnak - tette hozzá…

SZÓLJON HOZZÁ!

Napok óta a Pest Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények közétkeztetésétől hangos az országos sajtó.

A történet röviden annyi, hogy a közétkeztetési szolgáltatást nyújtó Hungast Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a megye 18 középiskolájában március 3-án beszüntette szolgáltatásait, mert a megyei önkormányzat a 2011. március 2-i határidőig nem fizette ki a 2011. januári étkeztetési szolgáltatás díját, 154 millió forintot. Ezzel 2872 tanuló maradt ellátás nélkül az oktatási intézményekben.

Pénz beszél

A cégnek már tavaly óta jelentős összeggel tartozik a megyei önkormányzat.

Lapértesülések szerint a Hungast március 17-ig vállalta volna a főzést – a tartozás ellenére is - , amennyiben a Pest Megyei Önkormányzat átutalt volna nekik 35 millió forintot, ám az önkormányzat csak 10 millió forintot ígért. Az év első két hónapjában történt némi pénzmozgás, hiszen az önkormányzat 83 millió forintot utalt át a szolgáltató cégnek, s biztosítékokat ígért arra vonatkozóan, hogy a további tartozásait is rendezni fogja. Ez azonban nem történt meg. Jelenleg kb. 600 millió forintos tartozásról beszélünk. Kérfalusi Attila, a Hungast ügyvezetője szerint ők 460 millió forintot meghiteleztek volna azzal a feltétellel, hogy a januárra kiszámlázott 154 millió forintot megkapják március 3-ig – de ez nem történt meg.

A két fél közötti egyeztetések során a tavalyról összegyűlt 450 millió forintos adósság kifizetésének augusztus végéig tartó ütemezéséről már született egy megállapodás, ám a januári étkeztetés 154 milliós díjának kifizetésére még keresik a forrást. A januári számla rendezéséhez a Hungast ragaszkodik, hiszen pénz nélkül nem tudnak sem főzni, sem a 260 alkalmazottjuknak bért fizetni. A konyhák megnyitására csakis e számla kiegyenlítése után kerülhet sor.

Találékony tálalók

Ambrus András, a megyei önkormányzat szóvivője az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy egyetlen gyerek sem maradhat éhen amiatt, hogy a szolgáltató nem biztosítja a közétkeztetést. Hozzátette, hogy az érintett oktatási intézmények, települések vezetői többnyire „találékonyan” megoldották diákjaik ellátását. Az elsődleges cél, hogy az étkeztetési rend mielőbb helyreálljon, s minden érintett intézményben újra legyen főzés.

A péceli Fáy András Szakközépiskolában és Kollégiumban egyik nap vajas kenyeret adtak a diákoknak, aztán ebédet biztosítottak nekik a helyi általános iskola segítségével, a következő napon pedig már reggeliről, ebédről és vacsoráról is gondoskodtak a bentlakók számára.

A szigetszentmiklósi Táncsics Mihály Gimnázium 400 menzás diákja az első menza nélküli napon zsíros kenyeret evett, másnap pedig otthonról vittek maguknak ennivalót. Az intézmény igazgatója vállalkozókkal tárgyal annak érdekében, hogy a továbbiakban biztosítva legyen a meleg étel.

Szentendrén alapítványi pénzből oldották meg az étkeztetést, a gyerekek uzsonnacsomagokat kaptak. Itt 130 tanuló étkeztetését kell megoldani menza nélkül.

A dabasi Táncsics Mihály Gimnáziumban hideg élelmet osztottak, s a 190 menzás diák további étkeztetésére ők is keresik a megoldást. A monori József Attila Gimnáziumban 500 tanuló vitte otthonról ebédjét a konyha lezárása miatt. Cegléden öt intézményt, összesen 430 diákot érintett a hirtelen jött menzastop. A város vezetése 330 adag egytálételt főzetett, s azokat műanyag edényben juttatták el a diákoknak az egyik kijelölt iskola tálalójába. Ez több mint 200 ezer forintos kiadást jelentett a ceglédi önkormányzat számára. A városi Dózsa György Kollégium számára pedig egy a Sodex által étkeztetett iskola biztosított meleg ételt.

Az egyeztetések folyamatosan zajlanak a Pest Megyei Önkormányzat és az érintett intézmények, települések vezetői között.

Menetrend

Az ellátás nélkül maradt intézmények számára „megoldási tervet” dolgozott ki a Pest Megyei Önkormányzat. Internetes oldalukon arról tájékoztatnak, hogy a gondozottak ellátását megoldhatónak tartják abban az esetben is, ha a Hungast Kft. – ígéretét betartva – a szociális intézményekben is felfüggeszti a szolgáltatást. A teljes körű és megfelelő színvonalú ellátás egyetlen technikai akadálya, ha a szolgáltatását felfüggesztő Hungast Kft. megtagadja a főző- és tálalókonyhák, valamint az étkezők átadását. A nyilatkozat továbbá kitér arra, hogy közérdeket sértene a különleges ellátást (pl. glutén, fehérje vagy éppen cukormentes diétát) nagy számban igénylő gondozottak egészsége és életkörülményei veszélyeztetése, így várhatóan sikerül megegyezésre jutni az infrastruktúra használata és üzemeltetése tekintetében. Egy ilyen tartalmú megállapodás igen jelentős előrelépésnek számítana és remélhetőleg nem csak a szociális otthonokra, hanem a közoktatási intézményekre is ki lehet majd terjeszteni. A megbeszélésen elfogadott szabályok tíz napra (március 19-ig tartó) érvényes szempontokat és irányelveket határoznak meg. A szociális otthonokban 1724 gondozott élelmezését kell megoldani e szabályok szerint, így az ebédről a helyben elérhető szolgáltatók bevonásával gondoskodnak az intézmények, a reggeli és vacsora megszervezését az intézmények bonyolítják le. Az ajánlatokat, valamint az önkéntes felajánlásokat és az önkéntesek munkáját az intézményvezetők összegzik a Hivatal koordinációja mellett. Az egyes helyi gyakorlatok – megrendelt szolgáltatás tartalma és így ára – eltérőek lehetnek; a diétás szükségletek vagy például a kisdedkorúak arányától függően vagy olyan tényezők miatt, hogy például a közelben elérhető-e olyan intézményi kapacitás, amely segítséget nyújthat.

Összességében megállapítják, hogy a legtöbb helyen elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésre megfelelő összetételben és közelségben. Jellemző, hogy több helyi vállalkozó is felajánlott a szükségletek szerinti megfelelő színvonalú étkeztetést. Nem beszélve a professzionális közétkeztetési szolgáltatók által benyújtott ajánlatokról. A hivatal az intézmények részére biztosította az alapanyagok, illetve a szolgáltatások megvásárlásához szükséges forrásokat.

A közép- és hosszabb távú megoldás tekintetében megkezdődött a helyi konyhák felszereltségi- és állapot-felmérése (amennyiben az adott intézményben egyáltalán működik főző- vagy tálalókonyha). A megbeszélésen jelenlevők összegzően megállapították, hogy a tartós, az előírásoknak mindenben megfelelő, ugyanakkor költség hatékony megoldások legkomolyabb akadálya elsősorban a mosogatási lehetőség hiánya. Minden egyéb körülmény jól kezelhető (a legtöbb intézményben) de az egyszer használatos eszközök jelentősen drágítják a beszerzést, így a konyhák és eszközök átvétele a Hungast Kft.-től valóban jelentős előrelépésnek számítana. A biztonságos és megfelelő színvonalú étkeztetésben az intézményvezetők megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és valamennyi esetben elérhetőek helyben az esetleges speciális igényekhez, diétákhoz elengedhetetlen alapanyagok, illetve szolgáltatások – valamint az elvárásoknak megfelelő munkaerő is rendelkezésre áll.
Az önkormányzat vezetése bocsánatot kért a jelenlévőktől a méltatlan helyzet kialakulása miatt és megköszönte a gondozottak ellátása érdekében tett erőfeszítéseiket…

ÖNHIKI (Önhibáján Kívül Hátrányos Helyzetbe Került…)

A Magyar Közlöny 2011. március 1-jén megjelent számában kihirdetésre került az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatásáról szóló 4/2001. (III.1.) BM rendelet, mely az ezen önkormányzatok támogatásának feltételeit tartalmazza. Az igénylés benyújtásának első határideje 2011. április 30. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együtt dönt a beérkező igényelések elbírálását követően folyamatosan a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium által működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján.

A helyi önkormányzat támogatási igényének elbírálása során a következő szempontokat veszik figyelembe:

1. 60 napon túli, 2011. február 28-án a közüzemi szolgáltató által igazolt közüzemi díjtartozás és az önkormányzat intézményi ellátottainak élelmezésével összefüggő tartozások rendezése, figyelemmel arra, hogy az önkormányzatnál már többször veszélybe került a szolgáltatás fenntartása,
2. kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó működési forráshiány, elsődlegesen a kötelező közoktatási feladatellátás keretében az alapfokú nevelési, oktatási intézmény fenntartásához kapcsolódó forráshiány,
3. az önkormányzatnál ténylegesen érvényesülő közoktatási-szervezési paraméterek a költségvetési törvény által elismertekhez képest,
4. az önkormányzat által saját hatáskörben adott pénzbeli és természetbeni juttatások aránya az önkormányzat által folyósított összes ellátáshoz viszonyítva,
5. adósságrendezés alatt álló önkormányzatok forráshiányának kezelése a válságköltségvetés alapján,
6. a működésképességet veszélyeztető, jogerős közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági határozat alapján fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése,
7. a megyei önkormányzatok sajátos kiadási és bevételi szerkezete miatti forráshiány… 

A kormány 31 milliárd forintot különített el az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére.

Erre idén három alkalommal lehet pályázatot benyújtani.

A Pest Megyében kialakult helyzet rengeteg kérdést vet fel, melyekre egyáltalán nem biztos, hogy a következő hetek meghozzák a válaszokat.

A közétkeztetésre vonatkozó előírások vajon mennyire tudnak érvényesülni egy ilyen kényszerhelyzetben? Ki ellenőrzi ezt? S ki felel azért, ha nem a szigorú egészségügyi szabályoknak is eleget téve történik az ételek elkészítése, szállítása, tálalása? Ki, honnét és mi alapján szerzi majd be az alapanyagokat? S főleg miből? És meddig lehet még engedni, hogy a felelőtlen döntések miatt bekövetkezett ellátási problémák megoldása a pedagógusokra, jószívű vállalkozókra, alapítványokra háruljon? …

Írja le véleményét!

Lapunk január-februári számában foglalkozunk az Iskolatej-programmal. Cikkünket megtalálhatják a honlapunkra feltett újság 20-24. oldalán. (Utazás az iskolatej körül...).

Szeretnénk azonban még néhány információval kiegészíteni az ott leírtakat. Alábbi írásunkban bemutatunk még egy alapítványt, amelynek határozott elképzelése van az Iskolatej-program hatékonyabb működésével kapcsolatban. Megszólaltatjuk a Törökkoppányi Általános Iskola igazgatóját is, ők szintén részt vesznek az Iskolatej-programban.

Leközöljük azt az anyagot is, amelyben a cikk készítése közben felmerült további kérdéseinkre válaszolt a Vidékfejlesztési Minisztérium, s elolvashatják a Tej Terméktanács nyilatkozatát teljes terjedelmében.

Utópia?

Az Esély az egészséges Felnőttekért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Svecz János úr lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy ők is szerettek volna segíteni az évtizedekre visszavezethető iskolatej gondjain.

Egy önellátó gazdaságot szerettek volna létrehozni, ahol a tejen túl az is fontos cél lett volna, hogy olyan embereknek biztosítsanak munkalehetőséget, akik nehéz körülmények közt élnek, aluliskolázottak, életük nagyobb részét állatok körüli munkával töltötték, s máshoz nem értenek. Sajnos azonban semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni ez ügyben. Talán volt némi szerepük abban, hogy évekkel ezelőtt a parlament elfogadta a közvetlen kiszállítási lehetőség megvalósulását az Iskolatej-program résztvevőinek, de ennél többről nem számolhatnak be.

Kísérleteik persze voltak bőven.

Lehetőségünk nyílt olyan gazdasági épületeket venni egy zárt területen, ahol a tehéntartás feltételei biztosítottak – meséli Svecz János. Itt volt egy jól kialakított fejőház is. Több multi céget, milliárdost, egyéb cégeket kerestünk meg, hogy támogatásukat kérjük, de az esetek nagy részében válaszra sem méltattak minket. Gazdálkodókat, állattartással foglalkozókat is megkerestünk és felajánlottuk mindenkinek, hogy maradjon minden az ő tulajdonukban, azonban az Iskolatej- programhoz csatlakozva alakítsunk ki egy önellátó gazdaságot, de senki nem élt a lehetőséggel. Találtunk olyan földterülettel rendelkező embert is, aki azt felajánlotta alapítványunknak, hogy ingyen rendelkezésünkre bocsátja földterületeit, mi csak műveljük és segítsünk a gyerekeken. Ám sajnos alapítványunk forráshiánnyal küszködik, s nincs arra pénzünk, hogy gépeket vásároljunk vagy bérmunkában vegyünk fel valakit a földek megműveléséhez. Az alapítvány egyébként megkereste a Nemzeti Vagyonkezelőt is, de ott is elzárkóztak a földterületre vonatkozó kérésünk elől. Jogszabályokra és más indokokra hivatkozva nem láttak lehetőséget arra, hogy akár ajándékozás, akár ingyenes földbérlet révén földterülethez jussunk.

Svecz János úgy gondolja, hogy az iskolatej önmagában nem megoldás az éhező gyerekek problémájára. Megkerestek olyan oktatási intézményeket is, akik szívesen lebonyolítanák az esetleges állattartó, illetve állatgondozó képzést azoknak, akik tanulni és dolgozni szeretnének. Hiszen az már a megoldás részét képezhetné az éhezés visszaszorítására, ha lenne hol dolgoznia annak a családfőnek, akinek a gyermeke nem eszik rendszeresen.

- Itt szeretném megjegyezni – folytatja Svecz úr -, hogy nagyon nagy gond van az országban az emberek fejében. Rengeteg családban úgy nőnek fel a gyerekek, hogy nem látnak mást, mint hogy a szüleik, családtagjaik, környezetük munka nélkül tengődik otthon a tévé előtt ülve vagy a kocsmában italozva, s közbe segélyre várnak. Nincs példa és motiváció a tanulásra, munkára. Ezért is fontos lenne azt a lehetőséget megteremteni, ami egyszerre jelenthetne tanulást és munkát… Szerettünk volna tájékozódni, hogy megtudjuk, pontosan hányan vettek részt az Iskolatej-programban az elmúlt tíz évben. 2008-ban az Oktatási Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériumhoz irányított minket kérdésünkkel, aki azonban az adatvédelmi törvényre hivatkozva nem adott felvilágosítást. Az adatvédelmi biztoshoz fordultunk, aki nem talált alapot kérésünk elutasítására, hiszen az nem vonatkozott személyes adatokra, így ezzel az állásponttal együtt újra megkerestük a minisztériumot. Ekkor azt felelték, hogy mivel a programot nem 1 minisztérium bonyolította le, ezért nem tudnak adatokkal szolgálni. Ők az Oktatási Minisztériumot jelölték meg adatközlő forrásként… így a kör bezárult. Ezután már nem írogattuk tovább a leveleinket nekik.

Svecz úr örömmel nyugtázta, amikor a híradásokból arról értesült, hogy együttműködési szerződést írt alá az Iskolatej-programmal kapcsolatban a köztársasági elnök úr felesége, egyes alapítványok, valamint a NEFMI. Azonnal írtak a programot felügyelő főtanácsos úrnak, aki tájékoztatta őket, hogy támogatási lehetősége nincs, vegyék fel a kapcsolatot a Nemzeti Földalappal, s kérjenek tőlük földterületet.

- Amikor a híradások arról tájékoztatnak, hogy állatok éheznek, s gazdaságok mennek tönkre, akkor kicsit értetlenül állunk a dolgok előtt – folytatja Svecz úr. Nem értem, hogy miért nem veszik fel a kapcsolatot velünk, és miért nem csatlakoznak az elképzelésünkhöz. Ha valaki csak egy kevés fantáziát is látna abban, amit mi szeretnénk megvalósítani, akkor ezzel már nagymértékben leegyszerűsödhetne a program. Munkahelyek állnának rendelkezésre a tejfeldolgozóknál, hiszen mi biztosítanánk a „nyers” tejet feldolgozásra. Az önellátó gazdaság számos munkalehetőséget jelenthetne… De sajnos azt kell mondanom, hogy ameddig alapítványunknak nem lesz elegendő forrása az elképzelések megvalósítására, addig az Iskolatej-programban nem tudunk tevékenyen részt vállalni.  

Még egy iskolapélda

A Törökkoppányi Általános Iskola 2004 óta vesz részt a programban. Kurucz Tibor igazgató úr alapjában véve jónak tartja, hiszen sok olyan gyermek jut hetente több alkalommal is tejtermékhez, aki otthon ebből nem részesülhet. Az iskola, óvoda így konkrét, gyakorlati példával is hozzájárulhat az egészséges táplálkozási szokások terjesztéséhez.

Az esetleges nehézségeket így foglalta össze Kurucz Tibor.

- Ha az intézményekben nem biztosított a kiszállításra kerülő termékek megfelelő befogadó készségű, hűtött körülmények közötti tárolása, akkor az egy megoldandó feladat már az elején. Ezt a problémát a tapasztalatok szerint mindkét fél (szállító és intézmény egyaránt) csak jelentős többletszervezési, illetve többlet költségráfordítás mellett tudja áthidalni. De gondot jelent a napi maximált, egy tanulóra jutó limit (0,25 l/fő/nap) is. Ez csak 25%-os hiányzás alatt alkalmazható – de a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen mértékű vagy ennél nagyobb hiányzás inkább csak „rendkívüli helyzetben” fordul elő. Előfordul az is, hogy egyik gyerek lemond az adagjáról, s átadja egy másik társának, ilyesmiből nem szoktunk ügyet csinálni.

Törökkoppányban kezdetektől minden óvodás és általános iskolai tanuló részesült a program adta lehetőségekből. Ez a 2010/2011-es tanévben 32 fő, 3 – 7 éves óvódás és 133 fő, 6 -14 éves iskolás gyermeket jelent.

-          A kínálat megválasztásában elsősorban a gyermekek igényeit vettük figyelembe – mondja az igazgató. Persze tekintettel kellett lenni bizonyos mértékben a beszállítóra is. Kezdetben naponta és felváltva háromféle (tej, ízesített tej, ömlesztett sajt) terméket rendeltünk. Ez soknak bizonyult, a gyerekek ráuntak a tejtermékre. A gyakorlat megmutatta, hogy a három termék közül legkelendőbb a 2,8 %-os zsírtartalmú, poharas tej. Azt is kitapasztaltuk, hogy a legoptimálisabb tejfogyasztást a napközis (nálunk 100 %-os a napközi igénybe vétele, mindenki napközis) uzsonna szünetben, 15³⁰ – kor érhetjük el. Ebből kiindulva hetente 3 napra (hétfő, szerda, péntek) rendelünk tejet, amit ezeken a napokon az uzsonna mellé fogyaszthatnak el a gyerekek. A másik két napon az „iskola gyümölcs” program részeseiként almát, körtét adunk a gyerekeknek az uzsonna mellé. Hangsúlyozom, hogy a tej és gyümölcs csak kiegészítője a napközis uzsonnának. A tejterméket egyébként a kijelölt napokon délelőttönként szállítják nekünk. A termékek tárolásáról, szétosztásáról az intézményegységeknek (óvoda, iskola) kell gondoskodniuk. Az óvodában az uzsonnáztató dajkák, az iskolában az uzsonnáztató napközis nevelők végzik a kiosztást.

Törökkoppányban az iskolatej havi rendelési értéke 99 000 forint, amelyre 100%-os támogatást kapnak az államtól.

- A hozzánk járó gyerekek 78%-a hátrányos helyzetű, 25%-uk halmozottan hátrányos helyzetű, 42%-uk pedig mélyszegénységben élő. Nekik különösen fontos, hogy ezzel a lehetőséggel egészségesebb táplálékhoz juthatnak rendszeresen – hangsúlyozza Kurucz Tibor. A program pozitívumaként említhetem azt is, hogy több gyerek itt vált tejfogyasztóvá.

Az idei rendelet kapcsán felmerült

A 2011-es Iskolatej rendelet nyilvánosságra kerülése után újabb kérdések merültek fel, amelyeket az újságcikkben megszólaló szakemberek fogalmaztak meg. Ezeket eljuttattuk a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A kérdéseket a kapott válaszokkal együtt itt közöljük.

-          Úgy tudjuk, hogy például Felsőzsolca eddig a 100%-ban támogatott települések közé tartozott a programban. Ebben az évben visszasorolták őket az 50%-ban támogatott települések közé. Egy ország látta, ahogy a víz elviszi sok-sok család mindenét ezen a településen. Ezért felmerül a kérdés: ez a település tényleg nem szorul a teljes támogatásra?

-          Az iskolatej támogatási mértékének besorolásakor két szempontot vizsgálnak: először a fenntartó székhelye szerinti önkormányzat jövedelem-differenciálódás mérséklésében év végén elfoglalt pozícióját, valamint 2008-2009. évi, önhibáján kívüli hátrányos helyzetét. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. Törvény szerinti differenciált támogatás megállapításának alapja egyrészt a támogatásra előirányzott összeg, másrészt az önkormányzatok jövedelem különbség mérséklési rendszerében kialakult helyzet, továbbá az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási jogosultsága volt. A települések besorolását a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi, ezért javasoljuk, hogy a település észrevételével forduljon az egyes települések besorolásában illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

-          Némi szigorításnak véljük a 2011-es rendelet azon részét, ami arról szól, hogy ha az adott időszak kezdetét követő 8 napon belül a támogatást igénylő nem küldi be a megkötött szerződés másolatát az MVH-hoz, akkor arra az időszakra nem kaphat támogatást. Emiatt egyfajta versenyfutás történik az idővel (illetve történt itt az év elején)… Ennek az időkorlátnak a megszabására miért volt szükség ilyen módon?

-          A jogszabály célja, hogy a szerződés másolati példányát a szerződés megkötését követő 8 napon belül benyújtsák az illetékes MVH megyei kirendeltséghez. Ugyanakkor érzékelve a problémát – hogy az érintettek körében nem egyértelmű a jogszabály – rövidesen a jogszabály módosításával megtesszük a szükséges lépést.

-          Örvendetes, hogy tejfeldolgozók is pályázhatnak mostantól a programban. Cikkünkben alapítványokat is megszólaltattunk. Felmerül a kérdés, hogy ők (vagy bárkik, akik vállalkoznának a finanszírozásra) miért nem pályázhatnak?

-          A korábbi szabályozás szerint a programban az alapítvány – gazdálkodó szervezetként – a fenntartóval és a szállítóval létrejött háromoldalú szerződés alapján vehet részt a programban. Erre 2011-ben továbbra is lehetőség nyílik, tehát a rendelet nem csökkenti semmiben a korábbi jogszabályokhoz képest az egyesületek, alapítványok részvételét, azok a korábbi években alkalmazott szabályozás szerint továbbra is jelentkezhetnek a programra.

A Tej Terméktanács szerepe

A lapunkban megjelent cikkben egy részletet közöltünk abból a nyilatkozatból, amit lapzártánk előtt a Tej Terméktanács szakmai koordinátora, Bakos Erzsébet juttatott el hozzánk. Most a teljes anyagot olvashatják.

-          A Tej Terméktanács kiemelt szerepet töltött be a mindenkori Iskolatej-program működtetésében, szervezésében és ez a hozzáállás ma sem változott. Mottónk: „Nem csak azért vagyunk felelősek, amit csinálunk, hanem azért is, amit elmulasztunk.” (Horn Artúr akadémikus).   A jövő nemzedék egészséges fejlődésének biztosítása minden nemzet kiemelt feladata és erkölcsi kötelessége. Az egészséges fejlődés alappillére a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelyben meghatározó szerepe van a rendszeres tejfogyasztásnak. Nem véletlen, hogy a világ számos pontján a kormány programjának részét képezi a gyermekek iskolatejjel történő ellátása. Az Európai Unióban is külön jogszabály rögzíti a megfelelő promócióval társított és támogatott Iskolatej-program működését. A jogosultak körének jelenleg mindössze 10%-a részesül iskolatej ellátásban és a támogatási mértékek emelése sem vezetett érdemi előrelépéshez, ezért a Tej Terméktanács három megye hátrányos helyzetű településeire kiterjesztett felmérést készíttetett az érintett iskolák (90 iskola), önkormányzatok és gyermekek bevonásával. A felmérés eredményei utat mutathatnak a program bővítéséhez, ezek a következők:

-          Az iskolák jelentős részében nem ismerték az Iskolatej-programot.

-          A települések rossz anyagi helyzete nem ad lehetőséget a program előfinanszírozására.

-          A rövidebb idejű finanszírozási igény esetén tudnának csatlakozni.

-          Igény lenne a programban való részvételre, mert sok a szegény, éhesen iskolába induló gyermek.

-          Néhány helyen szélesebb termékkínálatot szeretnének a program keretében.

Az elmúlt időszakban elért eredmények, úgymint a magasabb zsírtartalmú, táplálóbb és ízletes termékek kiemelt támogatása, az UHT termékek bekerülése a kínálatba, amely hűtést nem igényel és még számos logisztikai előnnyel rendelkezik, az elszámolási időszakok, valamint a kifizetési határidő rövidülése mellett még számos jobbítási lehetőséget rejt a program.

Az Iskolatej-program messze túlmutat az agrárium, a tejágazat tevékenységi körén, nemzeti szintre kell emelni, egységes nemzeti stratégiát kidolgozni a fiatal nemzedék egészséges fejlődésének elősegítésére.

Változatlanul ajánljuk a kormányzat felé egy a Tej Terméktanács égisze alatt működő non profit ernyőszervezet létrehozását, amelynek kiemelt feladata lenne a program szereplőinek elérése, azok motivációjának megteremtése. Az ernyőszervezet feladata lenne a program ismertségének, megítélésének javítása, a lefedettség növelése, az egészséges életmódra nevelés, képzés, promóció, monitoring rendszer működtetése, megvalósíthatósági tanulmány készítése. Javaslatunk szerint az ernyőszervezet 2-3 főből állnak és feladata lenne egyéb külső források bevonása is a programba.

Megítélésünk szerint jelentősebb előrelépés az Iskolatej-programban csak e szervezet létrehozásával, a résztvevők aktiválásával valósulhat meg…

ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY ÍRJÁK LE VÉLEMÉNYÜKET, TAPASZTALATUKAT AZ ISKOLATEJ-PROGRAMMAL KAPCSOLATBAN. DE KÉRDÉSEIKET, KÉTSÉGEIKET IS MEGOSZTHATJÁK VELÜNK. CÉLUNK, HOGY INDULJON EL EGY INFORMÁCIÓCSERE A PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖZÖTT, LEGYEN SZÓ ÖNKORMÁNYZATRÓL, ALAPÍTVÁNYRÓL, TEJSZÁLLÍTÓRÓL, ILLETVE BÁRKIRŐL, AKIT ÉRDEKEL EZ A TÉMA…

A túlsúly és az elhízás gyakorisága Európában járványszerű méreteket öltött - áll az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) sajtóanyagában, amely a 2009-es Országos Táplálkozás és Tápláltági Állapot Vizsgálat eredményeit foglalja össze. 

Az OTÁP 2009 vizsgálat során standard módszerekkel azonos, kalibrált eszközökkel mérték meg a résztvevők testmagasságát, testtömegét és derék-körfogatát. Így a 80-as éveket követően először állnak rendelkezésre a hazai felnőtt lakosság tápláltsági állapotát tükröző valid, nemzetközi szinten elfogadott módszerekkel, mérésen alapuló országos reprezentatív adatok.

Ezek szerint a magyar lakosság körében minden harmadik felnőtt túlsúlyos, s további 28,5% elhízott. A túlsúly és elhízás gyakorisága mindkét nemnél nő az életkorral. A férfiaknál a túlsúly és elhízás gyakoriságában nincs lényeges különbség iskolázottság szerint, míg nőknél az iskolázottság szintje jelentősen befolyásolja a gyakoriságot. Míg az alapfokú végzettségűeknél 72% túlsúlyos vagy elhízott, középfokú végzettség esetén 55%, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 43% ez az arány.

Az első reprezentatív országos táplálkozási vizsgálatnál (1985-88) a felnőtt férfiak 52%-ának volt a testtömeg indexe 25 kg/m2 felett. Ebből 12% volt elhízott. A felnőtt nők 50%-a volt túlsúlyos vagy elhízott, 18%-uk testtömeg indexe haladta meg a 30 kg/m2-t. 2009-re a férfiaknál az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt (27%), a nőknél 12%-os növekedés tapasztalható a mért adatok alapján.

Forrás és további részletek: oeti.hu

Elindult a blog ...