Lapunk január-februári számában foglalkozunk az Iskolatej-programmal. Cikkünket megtalálhatják a honlapunkra feltett újság 20-24. oldalán. (Utazás az iskolatej körül...).

Szeretnénk azonban még néhány információval kiegészíteni az ott leírtakat. Alábbi írásunkban bemutatunk még egy alapítványt, amelynek határozott elképzelése van az Iskolatej-program hatékonyabb működésével kapcsolatban. Megszólaltatjuk a Törökkoppányi Általános Iskola igazgatóját is, ők szintén részt vesznek az Iskolatej-programban.

Leközöljük azt az anyagot is, amelyben a cikk készítése közben felmerült további kérdéseinkre válaszolt a Vidékfejlesztési Minisztérium, s elolvashatják a Tej Terméktanács nyilatkozatát teljes terjedelmében.

Utópia?

Az Esély az egészséges Felnőttekért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Svecz János úr lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy ők is szerettek volna segíteni az évtizedekre visszavezethető iskolatej gondjain.

Egy önellátó gazdaságot szerettek volna létrehozni, ahol a tejen túl az is fontos cél lett volna, hogy olyan embereknek biztosítsanak munkalehetőséget, akik nehéz körülmények közt élnek, aluliskolázottak, életük nagyobb részét állatok körüli munkával töltötték, s máshoz nem értenek. Sajnos azonban semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni ez ügyben. Talán volt némi szerepük abban, hogy évekkel ezelőtt a parlament elfogadta a közvetlen kiszállítási lehetőség megvalósulását az Iskolatej-program résztvevőinek, de ennél többről nem számolhatnak be.

Kísérleteik persze voltak bőven.

Lehetőségünk nyílt olyan gazdasági épületeket venni egy zárt területen, ahol a tehéntartás feltételei biztosítottak – meséli Svecz János. Itt volt egy jól kialakított fejőház is. Több multi céget, milliárdost, egyéb cégeket kerestünk meg, hogy támogatásukat kérjük, de az esetek nagy részében válaszra sem méltattak minket. Gazdálkodókat, állattartással foglalkozókat is megkerestünk és felajánlottuk mindenkinek, hogy maradjon minden az ő tulajdonukban, azonban az Iskolatej- programhoz csatlakozva alakítsunk ki egy önellátó gazdaságot, de senki nem élt a lehetőséggel. Találtunk olyan földterülettel rendelkező embert is, aki azt felajánlotta alapítványunknak, hogy ingyen rendelkezésünkre bocsátja földterületeit, mi csak műveljük és segítsünk a gyerekeken. Ám sajnos alapítványunk forráshiánnyal küszködik, s nincs arra pénzünk, hogy gépeket vásároljunk vagy bérmunkában vegyünk fel valakit a földek megműveléséhez. Az alapítvány egyébként megkereste a Nemzeti Vagyonkezelőt is, de ott is elzárkóztak a földterületre vonatkozó kérésünk elől. Jogszabályokra és más indokokra hivatkozva nem láttak lehetőséget arra, hogy akár ajándékozás, akár ingyenes földbérlet révén földterülethez jussunk.

Svecz János úgy gondolja, hogy az iskolatej önmagában nem megoldás az éhező gyerekek problémájára. Megkerestek olyan oktatási intézményeket is, akik szívesen lebonyolítanák az esetleges állattartó, illetve állatgondozó képzést azoknak, akik tanulni és dolgozni szeretnének. Hiszen az már a megoldás részét képezhetné az éhezés visszaszorítására, ha lenne hol dolgoznia annak a családfőnek, akinek a gyermeke nem eszik rendszeresen.

- Itt szeretném megjegyezni – folytatja Svecz úr -, hogy nagyon nagy gond van az országban az emberek fejében. Rengeteg családban úgy nőnek fel a gyerekek, hogy nem látnak mást, mint hogy a szüleik, családtagjaik, környezetük munka nélkül tengődik otthon a tévé előtt ülve vagy a kocsmában italozva, s közbe segélyre várnak. Nincs példa és motiváció a tanulásra, munkára. Ezért is fontos lenne azt a lehetőséget megteremteni, ami egyszerre jelenthetne tanulást és munkát… Szerettünk volna tájékozódni, hogy megtudjuk, pontosan hányan vettek részt az Iskolatej-programban az elmúlt tíz évben. 2008-ban az Oktatási Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériumhoz irányított minket kérdésünkkel, aki azonban az adatvédelmi törvényre hivatkozva nem adott felvilágosítást. Az adatvédelmi biztoshoz fordultunk, aki nem talált alapot kérésünk elutasítására, hiszen az nem vonatkozott személyes adatokra, így ezzel az állásponttal együtt újra megkerestük a minisztériumot. Ekkor azt felelték, hogy mivel a programot nem 1 minisztérium bonyolította le, ezért nem tudnak adatokkal szolgálni. Ők az Oktatási Minisztériumot jelölték meg adatközlő forrásként… így a kör bezárult. Ezután már nem írogattuk tovább a leveleinket nekik.

Svecz úr örömmel nyugtázta, amikor a híradásokból arról értesült, hogy együttműködési szerződést írt alá az Iskolatej-programmal kapcsolatban a köztársasági elnök úr felesége, egyes alapítványok, valamint a NEFMI. Azonnal írtak a programot felügyelő főtanácsos úrnak, aki tájékoztatta őket, hogy támogatási lehetősége nincs, vegyék fel a kapcsolatot a Nemzeti Földalappal, s kérjenek tőlük földterületet.

- Amikor a híradások arról tájékoztatnak, hogy állatok éheznek, s gazdaságok mennek tönkre, akkor kicsit értetlenül állunk a dolgok előtt – folytatja Svecz úr. Nem értem, hogy miért nem veszik fel a kapcsolatot velünk, és miért nem csatlakoznak az elképzelésünkhöz. Ha valaki csak egy kevés fantáziát is látna abban, amit mi szeretnénk megvalósítani, akkor ezzel már nagymértékben leegyszerűsödhetne a program. Munkahelyek állnának rendelkezésre a tejfeldolgozóknál, hiszen mi biztosítanánk a „nyers” tejet feldolgozásra. Az önellátó gazdaság számos munkalehetőséget jelenthetne… De sajnos azt kell mondanom, hogy ameddig alapítványunknak nem lesz elegendő forrása az elképzelések megvalósítására, addig az Iskolatej-programban nem tudunk tevékenyen részt vállalni.  

Még egy iskolapélda

A Törökkoppányi Általános Iskola 2004 óta vesz részt a programban. Kurucz Tibor igazgató úr alapjában véve jónak tartja, hiszen sok olyan gyermek jut hetente több alkalommal is tejtermékhez, aki otthon ebből nem részesülhet. Az iskola, óvoda így konkrét, gyakorlati példával is hozzájárulhat az egészséges táplálkozási szokások terjesztéséhez.

Az esetleges nehézségeket így foglalta össze Kurucz Tibor.

- Ha az intézményekben nem biztosított a kiszállításra kerülő termékek megfelelő befogadó készségű, hűtött körülmények közötti tárolása, akkor az egy megoldandó feladat már az elején. Ezt a problémát a tapasztalatok szerint mindkét fél (szállító és intézmény egyaránt) csak jelentős többletszervezési, illetve többlet költségráfordítás mellett tudja áthidalni. De gondot jelent a napi maximált, egy tanulóra jutó limit (0,25 l/fő/nap) is. Ez csak 25%-os hiányzás alatt alkalmazható – de a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen mértékű vagy ennél nagyobb hiányzás inkább csak „rendkívüli helyzetben” fordul elő. Előfordul az is, hogy egyik gyerek lemond az adagjáról, s átadja egy másik társának, ilyesmiből nem szoktunk ügyet csinálni.

Törökkoppányban kezdetektől minden óvodás és általános iskolai tanuló részesült a program adta lehetőségekből. Ez a 2010/2011-es tanévben 32 fő, 3 – 7 éves óvódás és 133 fő, 6 -14 éves iskolás gyermeket jelent.

-          A kínálat megválasztásában elsősorban a gyermekek igényeit vettük figyelembe – mondja az igazgató. Persze tekintettel kellett lenni bizonyos mértékben a beszállítóra is. Kezdetben naponta és felváltva háromféle (tej, ízesített tej, ömlesztett sajt) terméket rendeltünk. Ez soknak bizonyult, a gyerekek ráuntak a tejtermékre. A gyakorlat megmutatta, hogy a három termék közül legkelendőbb a 2,8 %-os zsírtartalmú, poharas tej. Azt is kitapasztaltuk, hogy a legoptimálisabb tejfogyasztást a napközis (nálunk 100 %-os a napközi igénybe vétele, mindenki napközis) uzsonna szünetben, 15³⁰ – kor érhetjük el. Ebből kiindulva hetente 3 napra (hétfő, szerda, péntek) rendelünk tejet, amit ezeken a napokon az uzsonna mellé fogyaszthatnak el a gyerekek. A másik két napon az „iskola gyümölcs” program részeseiként almát, körtét adunk a gyerekeknek az uzsonna mellé. Hangsúlyozom, hogy a tej és gyümölcs csak kiegészítője a napközis uzsonnának. A tejterméket egyébként a kijelölt napokon délelőttönként szállítják nekünk. A termékek tárolásáról, szétosztásáról az intézményegységeknek (óvoda, iskola) kell gondoskodniuk. Az óvodában az uzsonnáztató dajkák, az iskolában az uzsonnáztató napközis nevelők végzik a kiosztást.

Törökkoppányban az iskolatej havi rendelési értéke 99 000 forint, amelyre 100%-os támogatást kapnak az államtól.

- A hozzánk járó gyerekek 78%-a hátrányos helyzetű, 25%-uk halmozottan hátrányos helyzetű, 42%-uk pedig mélyszegénységben élő. Nekik különösen fontos, hogy ezzel a lehetőséggel egészségesebb táplálékhoz juthatnak rendszeresen – hangsúlyozza Kurucz Tibor. A program pozitívumaként említhetem azt is, hogy több gyerek itt vált tejfogyasztóvá.

Az idei rendelet kapcsán felmerült

A 2011-es Iskolatej rendelet nyilvánosságra kerülése után újabb kérdések merültek fel, amelyeket az újságcikkben megszólaló szakemberek fogalmaztak meg. Ezeket eljuttattuk a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A kérdéseket a kapott válaszokkal együtt itt közöljük.

-          Úgy tudjuk, hogy például Felsőzsolca eddig a 100%-ban támogatott települések közé tartozott a programban. Ebben az évben visszasorolták őket az 50%-ban támogatott települések közé. Egy ország látta, ahogy a víz elviszi sok-sok család mindenét ezen a településen. Ezért felmerül a kérdés: ez a település tényleg nem szorul a teljes támogatásra?

-          Az iskolatej támogatási mértékének besorolásakor két szempontot vizsgálnak: először a fenntartó székhelye szerinti önkormányzat jövedelem-differenciálódás mérséklésében év végén elfoglalt pozícióját, valamint 2008-2009. évi, önhibáján kívüli hátrányos helyzetét. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. Törvény szerinti differenciált támogatás megállapításának alapja egyrészt a támogatásra előirányzott összeg, másrészt az önkormányzatok jövedelem különbség mérséklési rendszerében kialakult helyzet, továbbá az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási jogosultsága volt. A települések besorolását a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi, ezért javasoljuk, hogy a település észrevételével forduljon az egyes települések besorolásában illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

-          Némi szigorításnak véljük a 2011-es rendelet azon részét, ami arról szól, hogy ha az adott időszak kezdetét követő 8 napon belül a támogatást igénylő nem küldi be a megkötött szerződés másolatát az MVH-hoz, akkor arra az időszakra nem kaphat támogatást. Emiatt egyfajta versenyfutás történik az idővel (illetve történt itt az év elején)… Ennek az időkorlátnak a megszabására miért volt szükség ilyen módon?

-          A jogszabály célja, hogy a szerződés másolati példányát a szerződés megkötését követő 8 napon belül benyújtsák az illetékes MVH megyei kirendeltséghez. Ugyanakkor érzékelve a problémát – hogy az érintettek körében nem egyértelmű a jogszabály – rövidesen a jogszabály módosításával megtesszük a szükséges lépést.

-          Örvendetes, hogy tejfeldolgozók is pályázhatnak mostantól a programban. Cikkünkben alapítványokat is megszólaltattunk. Felmerül a kérdés, hogy ők (vagy bárkik, akik vállalkoznának a finanszírozásra) miért nem pályázhatnak?

-          A korábbi szabályozás szerint a programban az alapítvány – gazdálkodó szervezetként – a fenntartóval és a szállítóval létrejött háromoldalú szerződés alapján vehet részt a programban. Erre 2011-ben továbbra is lehetőség nyílik, tehát a rendelet nem csökkenti semmiben a korábbi jogszabályokhoz képest az egyesületek, alapítványok részvételét, azok a korábbi években alkalmazott szabályozás szerint továbbra is jelentkezhetnek a programra.

A Tej Terméktanács szerepe

A lapunkban megjelent cikkben egy részletet közöltünk abból a nyilatkozatból, amit lapzártánk előtt a Tej Terméktanács szakmai koordinátora, Bakos Erzsébet juttatott el hozzánk. Most a teljes anyagot olvashatják.

-          A Tej Terméktanács kiemelt szerepet töltött be a mindenkori Iskolatej-program működtetésében, szervezésében és ez a hozzáállás ma sem változott. Mottónk: „Nem csak azért vagyunk felelősek, amit csinálunk, hanem azért is, amit elmulasztunk.” (Horn Artúr akadémikus).   A jövő nemzedék egészséges fejlődésének biztosítása minden nemzet kiemelt feladata és erkölcsi kötelessége. Az egészséges fejlődés alappillére a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelyben meghatározó szerepe van a rendszeres tejfogyasztásnak. Nem véletlen, hogy a világ számos pontján a kormány programjának részét képezi a gyermekek iskolatejjel történő ellátása. Az Európai Unióban is külön jogszabály rögzíti a megfelelő promócióval társított és támogatott Iskolatej-program működését. A jogosultak körének jelenleg mindössze 10%-a részesül iskolatej ellátásban és a támogatási mértékek emelése sem vezetett érdemi előrelépéshez, ezért a Tej Terméktanács három megye hátrányos helyzetű településeire kiterjesztett felmérést készíttetett az érintett iskolák (90 iskola), önkormányzatok és gyermekek bevonásával. A felmérés eredményei utat mutathatnak a program bővítéséhez, ezek a következők:

-          Az iskolák jelentős részében nem ismerték az Iskolatej-programot.

-          A települések rossz anyagi helyzete nem ad lehetőséget a program előfinanszírozására.

-          A rövidebb idejű finanszírozási igény esetén tudnának csatlakozni.

-          Igény lenne a programban való részvételre, mert sok a szegény, éhesen iskolába induló gyermek.

-          Néhány helyen szélesebb termékkínálatot szeretnének a program keretében.

Az elmúlt időszakban elért eredmények, úgymint a magasabb zsírtartalmú, táplálóbb és ízletes termékek kiemelt támogatása, az UHT termékek bekerülése a kínálatba, amely hűtést nem igényel és még számos logisztikai előnnyel rendelkezik, az elszámolási időszakok, valamint a kifizetési határidő rövidülése mellett még számos jobbítási lehetőséget rejt a program.

Az Iskolatej-program messze túlmutat az agrárium, a tejágazat tevékenységi körén, nemzeti szintre kell emelni, egységes nemzeti stratégiát kidolgozni a fiatal nemzedék egészséges fejlődésének elősegítésére.

Változatlanul ajánljuk a kormányzat felé egy a Tej Terméktanács égisze alatt működő non profit ernyőszervezet létrehozását, amelynek kiemelt feladata lenne a program szereplőinek elérése, azok motivációjának megteremtése. Az ernyőszervezet feladata lenne a program ismertségének, megítélésének javítása, a lefedettség növelése, az egészséges életmódra nevelés, képzés, promóció, monitoring rendszer működtetése, megvalósíthatósági tanulmány készítése. Javaslatunk szerint az ernyőszervezet 2-3 főből állnak és feladata lenne egyéb külső források bevonása is a programba.

Megítélésünk szerint jelentősebb előrelépés az Iskolatej-programban csak e szervezet létrehozásával, a résztvevők aktiválásával valósulhat meg…

ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY ÍRJÁK LE VÉLEMÉNYÜKET, TAPASZTALATUKAT AZ ISKOLATEJ-PROGRAMMAL KAPCSOLATBAN. DE KÉRDÉSEIKET, KÉTSÉGEIKET IS MEGOSZTHATJÁK VELÜNK. CÉLUNK, HOGY INDULJON EL EGY INFORMÁCIÓCSERE A PROGRAMBAN ÉRINTETTEK KÖZÖTT, LEGYEN SZÓ ÖNKORMÁNYZATRÓL, ALAPÍTVÁNYRÓL, TEJSZÁLLÍTÓRÓL, ILLETVE BÁRKIRŐL, AKIT ÉRDEKEL EZ A TÉMA…